Egymilliárd forinttal sarcolja a kormány a XV. kerületet

Az iparűzési adóból több mint egymilliárd forintot von el, a gépjárműadó teljes elvételével 230 millió forintot, a szolidaritási hozzájárulás 2,5-szeresére emelésével pedig 1,4 milliárd forintot venne el 2021-ben a XV. kerülettől a kormány – jelentette ki Cserdiné Németh Angéla. A polgármester szerint így hiába nő a kötelezően ellátandó feladatok állami normatívája, nagyon komoly összegtől esik el az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal finanszírozása is veszélybe kerülhet.

„Nem minket sújtanak, hanem az adófizető állampolgárokat, így minden XV. kerületi lakost egyaránt. Nem dőlünk be a kormánynak! Tudjuk milyen pitiáner alakok, mennyire gyengék – jelentette ki csütörtök reggel Cserdiné Németh Angéla polgármester a 2021-es állami költségvetési tervezet kapcsán. – A 2021-es központi költségvetési törvényjavaslat benyújtása jelen helyzetben, amikor még a veszélyhelyzet sem került feloldásra, nemcsak megalapozatlan, hanem jelentős mértékben felelőtlen is a kormány részéről. Ugyanis nem vagyunk tisztában még sem a járvány elhúzódásának időtartamával, és a járvány gazdasági-társadalmi következményeinek a felmérése sem történt meg.”

Veszélybe sodorják az önkormányzati feladatellátást

A Polgármesteri Hivatal előtt csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatón a polgármester a konkrét számokat is ismertette, miként alakulhat át a kerület költségvetése, ha elfogadják a lesújtó javaslatokat a parlamentben. A számok lesújtók. Becslések szerint 2021-ben csak az iparűzésiadó-bevételek 10-15 százalékos csökkenésével kell számolni, amely 1 milliárd forint körüli kiesést jelenthet a XV. kerületben. Emellett a várható gazdasági visszaesés miatt a helyi iparűzési adóbevételek jelentős csökkenésére is lehet számítani, ami önmagában komoly érvágást jelentene az önkormányzatnak. Az így is várható kiesésen túlmenően lépne hatályba az a rendelkezés, hogy az önkormányzatok a jövőben az iparűzési adóbevételeiket nem fordíthatják a polgármesteri hivatalok bérkiadásaira. A XV. kerület tekintetében nagyjából a hivatali létszám felének, az éves bértömeg pedig kevesebb, mint felének finanszírozását fedezi a központi támogatás. Az ilyen mértékű elvonás a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátását veszélyeztetné.

„Nincs szándékunkban sem a feladatok csökkentése, sem pedig a köztisztviselők elbocsátása, illetve a köztisztiviselői karnak a megnyirbálása, bár elég nagy lenne erre az igény a kormány részéről a számok szerint” –  jelentette ki Cserdiné Németh Angéla

Sorjáznak az elvonások

A megvonások, megszorítások sora viszont ezzel nem ér véget: a XV. kerületben csak idén 230 millió forintos elvonást jelent az gépjárműadó-bevételek teljes központosítása is. Az összeg a kormányhoz kerül, de az ebből ellátandó feladatok megmaradtak. Jelentős költséget jelent ugyanis a kerületi útfenntartás, a közműfenntartási és karbantartási kötelezettségek elvégzése is. Ugyan a bírságokból származó bevételeket meghagyták az önkormányzatoknak, viszont a beszedésével kapcsolatos feladatok (egyelőre) az önkormányzatoknál maradnak, és ezek a bevételek messze nem fedezik az adó beszedésével kapcsolatos önkormányzati kiadásokat.

Hatalmas problémákat okozhat a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére kötelezett önkormányzatoktól tervezett központi bevétel négyszeresére emelése. A XV. kerület 2020-as 552 millió forintos befizetése 2021-re a legoptimistább becslések szerint is ennek a 2,5-szeresére, nagyjából 1,4 milliárd forintra ugrik. Ennyi kerül a központi költségvetésbe – a saját bevételeinek terhére. Ráadásul, ahogy Cserdiné Németh Angéla felhívta rá a figyelmet, a kormányzati indoklás szerint a szolidaritási hozzájárulást az önkormányzati tulajdonú, de állami fenntartású iskolákra fordítanák, ebből azonban nem látszik semmi.

A járványra is elmegy közel 300 millió

A 2021-es állami költségvetés tervezete szerint a helyi önkormányzatokat megillető támogatások valóban összesen 122 milliárd forinttal, a megelőző évhez képest 16,6 százalékkal emelkednek és az állami normatív támogatások jogcímein összességében 36,4 százalékos emelkedés várható. Azonban a – 2020-as mértékkel számolt – gépjárműadó 100 százalékos elvonása, az iparűzésiadó-bevétel kalkulált 1 milliárd forintos várható csökkenése, illetve a szolidaritási hozzájárulás 2,5-szeresére történő emelkedése azt jelenti, hogy a tényleges forráscsökkenés a XV. kerületi önkormányzat esetében várhatóan mintegy 1,1 milliárd forint lesz.

Mindezeken túl hátrányosan érinti a kerületi adóbevételeket a reklámhordozók helyi építményadó-kötelezettségének tervezett hatályon kívül helyezése. Ez a XV. kerület esetében jövőre 70 millió forint összegű bevétel-kiesést jelenthet.

Cserdiné Németh Angéla elmondta, hogy a COVID-19-járvány elleni védekezés milyen váratlan kiadásokkal is járt. Mint ismert, a kormánytól semmilyen anyagi segítséget nem kaptak az önkormányzatok. Saját forrásból kellett megszervezni a védekezést, ami a XV. kerületben várhatóan összesen 276 millió forint kiadással zárul majd.

Mindenkit megsarcolnak

A kormány által a parlament elé beterjesztett 2021-es állami költségvetés tervezete valamennyi állampolgárt sarcolja – mondta el Hajdu László országgyűlési képviselő a polgármesteri hivatal előtt tartott sajtótájékoztatón. A kerület korábbi polgármestere szerint „a kormány az ellenzéki többségű testületeket szeretné ellehetetleníteni, de a lakók, a magyar adófizetők lesznek ellehetetlenítve.” A költségvetésben olyan mértékű forráskivonások szerepelnek, amelyek csődközeli helyzetbe is keríthetnek kerületi vagy települési önkormányzatokat. A számok egyértelműek, és a kormányzati tájékoztatást teljes mértékben megcáfolják, hiszen óriási bevételkieséssel kell számolniuk az önkormányzatoknak.

A tájékoztatón kiemelte továbbá, hogy a kormány felelőtlen, túlköltekező gazdálkodása 1500 milliárd forintnyi hiányt okozott az állami költségvetésben – úgy, hogy a koronavírus elleni védekezés költségei ebben nincsenek benne. Mintegy 800 milliárd forinttal nőtt az állam adóssága. Emiatt Hajdu László komolytalannak, megalapozatlannak tartja a költségvetést. Különösen szomorú, tette hozzá, hogy az önkormányzatok (3173 önkormányzat) mindösszesen 3100 milliárd forintból gazdálkodnak, amelyhez az állam azt állítja, hogy 850 milliárdot ad hozzá, tehát körülbelül az egyharmadát. Minden további forintot az önkormányzatoknak kell előteremteniük. A megszorító, költségmegvonó intézkedések miatt ez még nehezebb lehet a jövőben.

Minden a kerülettől elvont adóforint, melyet a lakosok „adtak össze” megmutatkozik majd a fejlesztések, útfelújítások és megannyi, az itt élők érdekét segítő beruházás elhalasztásával vagy elmaradásával. Ezt is eredményezheti a kormány által tervezett további adónemek, tehát még több pénz megvonása a kerülettől.

A XV. kerületben tartott sajtótájékoztatón túl, több budapesti, DK-vezetésű kerület hivatala előtt is kiálltak politikusok, a 2021-es költségvetés tervezetének rendkívül káros javaslatai ellen felszólalva.

Telefonos fogadóóra

Telefonos fogadóóra
Telefonos – rendhagyó – fogadóórán várom hívását, ha problémája, ha kérdése van, vagy ha „csak” elmondaná véleményét a közügyekről, a körülöttünk lévő eseményekről június 10-én, szerdán 10.00 órától 12.00 óráig a 06-30-899-2663-as számon.
A fogadóórára előzetesen is lehet jelentkezni (ugyanezen a számon), ebben az esetben én hívom vissza Önt június 10-én a megadott időpontban.
Hajdu László országgyűlési képviselő

Telefonos fogadóóra

Telefonos –  rendhagyó –  fogadóórán várom hívását, ha problémája, ha kérdése van, vagy ha „csak” elmondaná véleményét a közügyekről, a körülöttünk lévő eseményekről május 27-én, szerdán 10.00 órától 12.00 óráig a 06-30-899-2663-as számon.

A fogadóórára előzetesen is lehet jelentkezni (ugyanezen a számon), ebben az esetben én hívom vissza Önt május 27-én a megadott időpontban.

Hajdu László országgyűlési képviselő

Nyílt fogadóóra

Tisztelettel meghívjuk Önt február 20-án, csütörtökön 17.30-kor kezdődő nyílt fogadóóránkra. Várjuk személyes javaslataikat, véleményüket azokra a kisebb-nagyobb beruházásokra, amelyeket szeretnének, hogy a kerületrészben megvalósuljanak és lehetőség szerint bekerüljenek az önkormányzat 2020-as költségvetésébe. Beszámolunk az október 13-i önkormányzati választások óta történt kerületi eseményekről, a parlamenti képviselői munkámról adok egy tömör összefoglalót, kérdések, javaslatok és egyéb észrevételekben párbeszédet remélünk az ott lévő érdeklődőkkel. Jöjjön el, találkozzunk! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Januári Demokrata Klub

Január 31-én volt a kerületi Demokrata Klub idei első rendezvénye.
Három polgármester részvételével, érdekes, tényfeltáró beszélgetésben volt részünk! A következő klubdélután március 6-án, pénteken lesz, vendégünk személyéről hamarosan hírt adok. Várunk minden kedves érdeklődőt, akit érdekel a közélet, aki elmondaná és meghallgatná mások véleményét is!

Lakossági fórumon voltunk

Lakossági fórumon voltunk csütörtök délután, beszélgettünk a kerület 2020-as költségvetési terveiről és több javaslatot is meghallgattunk az itt lakóktól. Következő hasonló találkozó február 20-án lesz a Kolozsvár utcai iskolában 17.30-tól. Várjuk Önöket!

Kedves Barátom!
Az új esztendő első Demokrata Klub rendezvényére invitálom Önt!
 
Három polgármester lesz a vendégünk, érdekes tényfeltáró témáról, valamint a főváros várható működéséről fogunk beszélgetni.
Szólunk a politikai, pénzügyi és a kormánnyal folytatott folyamatos alkuról, ehhez várjuk a jelenlévő érdeklődők véleményét, észrevételeit.
Tisztelettel meghívjuk Önt a Demokrata Klub következő rendezvényére, melyet január 31-én (pénteken) 17.00 órától tartunk a Szent Korona u. 11. szám alatti DK Irodában.
 
Meghívott előadónk  dr László Imre és Niedermüller Péter polgármester urak.

Beszélgetésünk témája: Önkormányzatiság a FIDESZ után, avagy a múlt hagyatéka.

 
Tisztelettel várjuk azokat, akiket érdekel a kerület, a főváros.

„Folytatólagos és tudatos károkozás zajlott”

„Folytatólagos és tudatos károkozás zajlott”

2020.01.06.

Az önkormányzati választás tanulságairól, az október óta történt, az önkormányzatokra nézve hátrányos törvénymódosításokról, valamint a XV. kerület új vezetése előtt álló feladatokról is kérdeztük Hajdu László országgyűlési képviselőt, a városrész korábbi polgármesterét.

Nagyon nehéz éven van túl a XV. kerület. Hosszú és fordulatokkal teli közéleti szereplése alatt látott-e hasonló vagy embert próbálóbb időszakot az önkormányzat és az itt élők számára?

A XV. kerületi szavazópolgárok bizalmából 1990 óta választott tisztséget tölthetek be és szolgálhatom a Rákospalotán, Pestújhelyen, Újpalotán, vagyis a XV. kerületben élőket és a közjót. Önkormányzati képviselői mandátumot kétszer nyertem, polgármesteri tisztségre öt ciklusban választottak meg és országgyűlési képviselői szolgálatot is ötödik ciklusban láthatok el – vagyis tényleg sok mindent tapasztaltam már. A László Tamás vezette helyi Fidesz-KDNP egyszer már produkált hasonló helyzetet 2010–2014 között, de végül a kerületi pártszervezet feloszlatásával akkor a Fidesz-központ ezt – emlékeim szerint – három hónap késéssel megoldotta. A 2019-es obstrukció viszont a Fidesz­­­­-KDNP felső vezetésének a tudtával közel kilenc hónapig tartott. Ez már büntetőakció volt a 2018. április 8-i országgyűlésiképviselő-választás elvesztése, illetve az azutáni időközi polgármester-választás elbukása miatt. Büntették Cserdiné Németh Angéla újonnan megválasztott polgármestert, de közben sújtották a kerület 80 ezer lakóját, intézményeinket, a civil szervezeteket, az egyházakat, a fejlesztéseket, a felújításokat. Az ebben résztvevők a politikai bosszúval erkölcsileg lejáratódtak, jelentős anyagi kárt okoztak. Ezt a XV. kerületi szavazók 2019-ben, a szavazófülke magányában a helyén értékelték. Ez az ítélet a május 26-i európai parlamenti választásokon már komolyan megjelent a listára leadott szavazatokban. Október 13-án, az önkormányzati képviselők, valamint a polgármester, főpolgármester megválasztásakor a politikai büntetés bumeránghatásként ütötte ki a Fidesz-KDNP-t a kerület és Budapest vezetéséből. A XV. kerületi kormánypárti képviselők ebben az elvesztegetett 2019-es évben az itt élők megalázására törekedtek, de végül kiírták magukat a helyi közéletből.

Mit gondol arról, miért nem lehetett meggyőzni a költségvetést blokkoló képviselőket ilyen sokáig arról, hogy döntsenek a normális ügymenet mellett?

A polgármester emlékeim szerint kilencszer terjesztette be a 25 milliárd forintra rúgó költségvetést, melyet egyeztetések tömege előzött meg. Az önkormányzat polgármestere és jegyzője a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el, amit a független könyvvizsgáló is megerősített. Nem akart segíteni, illetve passzívan nézte a történéseket az illetékes kormányhivatal, az államkincstár, az ÁSZ, a pénzügyminisztérium és a Fidesz-KDNP pártközpontja is. A fővárosban egy hasonló esetben, a VI. kerületben, lényegesen kisebb közösségnek okozott kár miatt az ügyészség, a bíróság jogerősen elítélte a képviselő testület többségi döntését. Igaz, az a többség baloldali volt. Lám, abban az esetben egyetlen döntés miatt is tudtak lépni a hatóságok. A XV. kerületben folytatólagosan, tudatos károkozás zajlott – például az évi 2,5 milliárd forintos állami normatívát a márciusi határidő lejártával azonnal felfüggesztették. Nem volt mobilizálható forrás 9 hónapon át érdemi fejlesztésekre, értéknövelő felújításokra, nem tudott 1200 dolgozó fizetésemeléshez jutni. Bírósági jogerős döntés után, végül október 11-én, két nappal az önkormányzati választás előtt egy képviselő a kerületben élők érdekét szolgáló igen szavazatot adott le, így lett az év végén törvényes költségvetése a kerületnek.

Hogyan értékeli az önkormányzati választások eredményét helyi szinten?

A XV. kerületben az ellenzéki összefogás szereplői valódi lokálpatriótaként a „Mindenki a Tizenötödikért” című program mögé álltak. Vitamentes, egységes kampányfeladatban mutatták be, mire számíthatnak a szavazópolgárok. Sokat „segített” a fővárost sújtó kormánypolitika, ami sokakat irritált, illetve a kormánypárt helyi szervezetének előbbiekben említett, a kerületet megbénító bosszúhadjárata.

Számított-e arra, hogy az ellenzéki összefogás Budapesten ilyen számottevő eredményt tud elérni?

Szeretnék szerény maradni a kérdésre adandó válaszomban. Igen, számítottam rá. A kormány intézkedései már az EP-választáson, vagy korábban, a 2018-as országgyűlési választáson is jelezték, hogy a fővárosi eredmény az összefogás kezében van. Mivel – sok elvesztett választás tanulságát is figyelembe véve – sikerült megegyezni, szerintem nem volt kétség a főváros visszafoglalása. Ez lényegében a nagy egyetemi városokban és megyei központokban is így működött. A lopakodó építkezések a Várban, a Városliget államosítása, a stadionépítések, a műemléki és környezetvédelmi károkkal járó kiemelt állami beruházások súlyos hangulatot váltottak ki. Ezt csak fokozták a köznevelésben, a fekvőbeteg-ellátásban, az idős, beteg emberek ellátásában jelentkező zavarok, a kamu rezsicsökkentéssel jellemezhető, propagandaszintű kormányzás.

Az önkormányzatok életét a választások óta még nehezebbé kívánja tenni az Orbán-kormány. Mit gondol, meddig élezhető a települések helyzete?

A kormány a parlamenti jogalkotást tette aktívvá az október 13-i választási eredményekkel szembe fordulva. Az év vége előtt sorra jöttek az önkormányzatokat – kiemelten a fővárost és a nagyvárosok lakosságát – megregulázni szándékozó törvényi előterjesztések. A Fővárosi Közgyűlés 2014-es alakuló ülésén Orbán Viktor miniszterelnök jelen volt, beszédet mondott és számos ígéretet tett, melyeknek pici része valósult csak meg. A mostani alakuló ülésen a kormányfő meg sem jelent, ez jelezte, hogy itt új világ következik a kormány-önkormányzati viszonyban. A médiabirodalmat rászabadította az önkormányzatok azon részére, ahol ellenzéki többségű vezetést akartak a választópolgárok. A főpolgármester ellen a klímavészhelyzet első döntések közötti meghirdetése miatt jelentős parlamenti és sajtótámadás indult. Salátatörvények jöttek sorra – volt olyan előterjesztés, amely száznál is több jogszabályt módosított – ezeket képviselői önálló indítványként adták be, így nem kellett még ágazati egyeztetés sem, érdekképviseleti szóba sem jött. Módosították a tao-törvényt, a jövőben nem kell önerő az ilyen forrás megszerzéséhez, tehát önkormányzati hozzájárulás sem. Iparűzésiadó-bevétel a jövőben elsősorban a tömegközlekedés finanszírozására fordítható. Az építéshatósági eljárást elveszik az önkormányzatoktól és átkerül ez a hatáskör a kormányhivatalokhoz. Módosították az illetékről szóló törvényt, ennek az a lényege, hogy mezőgazdasági művelés alól való kivonás, belterületekre való átsorolás a forgalmi érték 80 százalékát kitevő büntetőadóval sújtandó. Módosították a bányászatról, a távhőszolgáltatásról szóló, a földgázbiztonságról szóló, a megújuló energiáról szóló törvényeket – ezek mind lényeges szigorítást jelentenek, vagy bevételkiesést okoznak az érintett önkormányzatoknak. A közszolgáltatási törvény módosítása kifejezetten célzott, a nemzeti dohányboltok szabályozása is módosult, a pazarló állami hálózat az önkormányzatoktól végleg függetlenedett. Ezeket az intézkedéseket csak példaként említem, még nyilván hosszabb lesz a sor.

Mi lehet az üdvözítő hozzáállás az önkormányzatok részéről ebben a helyzetben?

Az önkormányzatok eddig is nagy különbségekkel, jelentős adósságbeli eltéréssel működtek. Újabb megosztottságot fog eredményezni a kormánypárti kisebbség. Ez nem kevés gond a kormánynak a politikai akarat érvényesítésére. Az állami forrásokat továbbra sem normatív módon osztják majd szét – ez csak egyértelműbbé teszi, hogy milyen esélyekre számíthatnak az ellenzéki összefogás által vezetett települések.

A XV. kerület, illetve Újpest egy részének parlamenti képviselőjeként melyek voltak azok az Ön által képviselt ügyek, amelyek kifejezetten helyi vonatkozásúak voltak?

A 12-es országgyűlési választókörzet keretei között Újpest (a XV. kerület felől nézve a Rózsa utcáig terjedő része), Rákospalota, Pestújhely Újpalota egy választókerület. Így valóban két önkormányzat működésével, fejlesztéseivel, stratégiai kérdéseivel kell, ha nem is napi szinten, de rendszeresen foglalkoznom. Idén 70 éve, Nagy-Budapestbe olvasztva, ezek a települések elvesztették önálló települési jogukat, amiről két alkalommal is önálló hozzászólásban emlékeztem meg a parlamentben. A két település több száz éven át közös történelmet írt, így a közös intézmények máig összekötnek, például az ügyészség, bíróság, a tűzoltóság, a metró az egykori Károlyi Sándor aktív kórház és telephelyei. Ezekben a kérdésekben Varju Lászlóval –Újpest másik egyéni országgyűlési képviselőjével – összehangolt közös lépéseket tettünk eddig is. Önálló törvényjavaslattal éltünk a IV–XV. kerületre vonatkozó egészségügyi ellátás fejlesztése tekintetében. Interpelláltam a bezárt Árpád kórház épülete hasznosítása tárgyában, és miniszteri megkereséseket tettem az M3 kivezető szakaszán illegálisan elhelyezett nagy mennyiségű építési hulladék tárgyában is.

Mit lát a XV. kerület szempontjából a legfontosabb 2020-as feladatnak, ügynek?

A XV. kerületet a költségvetés már említett, kilenc hónapos késése jelentősen hátráltatta. Jó úton van az északi szennyvíz-főgyűjtő csatorna megépítése – ez a jövő szempontjából alapvető. A Szántóföld utcai sportkomplexum létrejöttéhez jól áll a csarnok megépítése. Fontos, hogy Cserdiné Németh Angéla a fővárosban az infrastruktúrát igazgató bizottság elnöke lett. Így reális igényünk valóra válik, az M3-as zajvédő fal tovább fog épülni, elkészülhet a Zsókavár utca, valamint az Erdőkerülő utca felújítása, több lámpás kereszteződés, gyalogátkelő újulhat meg. Van pályázat, amit másfél milliárd forint értékben már több éve elnyertünk, de a forrás az előzetes kiírástól eltérően irreális önerőt igényel, itt a képviselő-testület felelős döntésére van szükség. Van egy TÉR_KÖZ néven kiírt pályázat, ahol 100 millió forintot nyertünk el, lényegében a tervezett cél egyhatoda ez a pénz, itt is döntés szükséges, hogy ezt hová sorolja a képviselő-testület. Az Őrjárat utca 1–5. szám alatti ingatlanon, a volt szovjet kórház területen vízilabda uszoda építésére előkészített beruházás van tao-forrás ígéretével, ez is bölcs döntésre vár – említettem a törvényi módosítást, ami számunkra kedvezőtlen. A volt Észak-pesti Kórház területén lévő, viszonylag jó állapotú 24 ezer négyzetméter terület lakáscélú hasznosítása lehet nagyon fontos fejlesztés, illetve az ott található további épületek lakáscélú hasznosítása is egy ütemterv része lehet. Fontos bölcsődei, óvodai, a szociális- és a járóbeteg-ellátást érintő felújítások is előkészítés alatt vannak. Az önkormányzati lakástulajdon, a közparkjaink felújítása, további parkolók építése is megjelenik a tervekben.

Fotók: Nagy Botond, Vargosz/XV. Média