Nagyon nehéz éven van túl a XV. kerület. Hosszú és fordulatokkal teli közéleti szereplése alatt látott-e hasonló vagy embert próbálóbb időszakot az önkormányzat és az itt élők számára?

A XV. kerületi szavazópolgárok bizalmából 1990 óta választott tisztséget tölthetek be és szolgálhatom a Rákospalotán, Pestújhelyen, Újpalotán, vagyis a XV. kerületben élőket és a közjót. Önkormányzati képviselői mandátumot kétszer nyertem, polgármesteri tisztségre öt ciklusban választottak meg és országgyűlési képviselői szolgálatot is ötödik ciklusban láthatok el – vagyis tényleg sok mindent tapasztaltam már. A László Tamás vezette helyi Fidesz-KDNP egyszer már produkált hasonló helyzetet 2010–2014 között, de végül a kerületi pártszervezet feloszlatásával akkor a Fidesz-központ ezt – emlékeim szerint – három hónap késéssel megoldotta. A 2019-es obstrukció viszont a Fidesz­­­­-KDNP felső vezetésének a tudtával közel kilenc hónapig tartott. Ez már büntetőakció volt a 2018. április 8-i országgyűlésiképviselő-választás elvesztése, illetve az azutáni időközi polgármester-választás elbukása miatt. Büntették Cserdiné Németh Angéla újonnan megválasztott polgármestert, de közben sújtották a kerület 80 ezer lakóját, intézményeinket, a civil szervezeteket, az egyházakat, a fejlesztéseket, a felújításokat. Az ebben résztvevők a politikai bosszúval erkölcsileg lejáratódtak, jelentős anyagi kárt okoztak. Ezt a XV. kerületi szavazók 2019-ben, a szavazófülke magányában a helyén értékelték. Ez az ítélet a május 26-i európai parlamenti választásokon már komolyan megjelent a listára leadott szavazatokban. Október 13-án, az önkormányzati képviselők, valamint a polgármester, főpolgármester megválasztásakor a politikai büntetés bumeránghatásként ütötte ki a Fidesz-KDNP-t a kerület és Budapest vezetéséből. A XV. kerületi kormánypárti képviselők ebben az elvesztegetett 2019-es évben az itt élők megalázására törekedtek, de végül kiírták magukat a helyi közéletből.

Mit gondol arról, miért nem lehetett meggyőzni a költségvetést blokkoló képviselőket ilyen sokáig arról, hogy döntsenek a normális ügymenet mellett?

A polgármester emlékeim szerint kilencszer terjesztette be a 25 milliárd forintra rúgó költségvetést, melyet egyeztetések tömege előzött meg. Az önkormányzat polgármestere és jegyzője a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el, amit a független könyvvizsgáló is megerősített. Nem akart segíteni, illetve passzívan nézte a történéseket az illetékes kormányhivatal, az államkincstár, az ÁSZ, a pénzügyminisztérium és a Fidesz-KDNP pártközpontja is. A fővárosban egy hasonló esetben, a VI. kerületben, lényegesen kisebb közösségnek okozott kár miatt az ügyészség, a bíróság jogerősen elítélte a képviselő testület többségi döntését. Igaz, az a többség baloldali volt. Lám, abban az esetben egyetlen döntés miatt is tudtak lépni a hatóságok. A XV. kerületben folytatólagosan, tudatos károkozás zajlott – például az évi 2,5 milliárd forintos állami normatívát a márciusi határidő lejártával azonnal felfüggesztették. Nem volt mobilizálható forrás 9 hónapon át érdemi fejlesztésekre, értéknövelő felújításokra, nem tudott 1200 dolgozó fizetésemeléshez jutni. Bírósági jogerős döntés után, végül október 11-én, két nappal az önkormányzati választás előtt egy képviselő a kerületben élők érdekét szolgáló igen szavazatot adott le, így lett az év végén törvényes költségvetése a kerületnek.

Hogyan értékeli az önkormányzati választások eredményét helyi szinten?

A XV. kerületben az ellenzéki összefogás szereplői valódi lokálpatriótaként a „Mindenki a Tizenötödikért” című program mögé álltak. Vitamentes, egységes kampányfeladatban mutatták be, mire számíthatnak a szavazópolgárok. Sokat „segített” a fővárost sújtó kormánypolitika, ami sokakat irritált, illetve a kormánypárt helyi szervezetének előbbiekben említett, a kerületet megbénító bosszúhadjárata.

Számított-e arra, hogy az ellenzéki összefogás Budapesten ilyen számottevő eredményt tud elérni?

Szeretnék szerény maradni a kérdésre adandó válaszomban. Igen, számítottam rá. A kormány intézkedései már az EP-választáson, vagy korábban, a 2018-as országgyűlési választáson is jelezték, hogy a fővárosi eredmény az összefogás kezében van. Mivel – sok elvesztett választás tanulságát is figyelembe véve – sikerült megegyezni, szerintem nem volt kétség a főváros visszafoglalása. Ez lényegében a nagy egyetemi városokban és megyei központokban is így működött. A lopakodó építkezések a Várban, a Városliget államosítása, a stadionépítések, a műemléki és környezetvédelmi károkkal járó kiemelt állami beruházások súlyos hangulatot váltottak ki. Ezt csak fokozták a köznevelésben, a fekvőbeteg-ellátásban, az idős, beteg emberek ellátásában jelentkező zavarok, a kamu rezsicsökkentéssel jellemezhető, propagandaszintű kormányzás.

Az önkormányzatok életét a választások óta még nehezebbé kívánja tenni az Orbán-kormány. Mit gondol, meddig élezhető a települések helyzete?

A kormány a parlamenti jogalkotást tette aktívvá az október 13-i választási eredményekkel szembe fordulva. Az év vége előtt sorra jöttek az önkormányzatokat – kiemelten a fővárost és a nagyvárosok lakosságát – megregulázni szándékozó törvényi előterjesztések. A Fővárosi Közgyűlés 2014-es alakuló ülésén Orbán Viktor miniszterelnök jelen volt, beszédet mondott és számos ígéretet tett, melyeknek pici része valósult csak meg. A mostani alakuló ülésen a kormányfő meg sem jelent, ez jelezte, hogy itt új világ következik a kormány-önkormányzati viszonyban. A médiabirodalmat rászabadította az önkormányzatok azon részére, ahol ellenzéki többségű vezetést akartak a választópolgárok. A főpolgármester ellen a klímavészhelyzet első döntések közötti meghirdetése miatt jelentős parlamenti és sajtótámadás indult. Salátatörvények jöttek sorra – volt olyan előterjesztés, amely száznál is több jogszabályt módosított – ezeket képviselői önálló indítványként adták be, így nem kellett még ágazati egyeztetés sem, érdekképviseleti szóba sem jött. Módosították a tao-törvényt, a jövőben nem kell önerő az ilyen forrás megszerzéséhez, tehát önkormányzati hozzájárulás sem. Iparűzésiadó-bevétel a jövőben elsősorban a tömegközlekedés finanszírozására fordítható. Az építéshatósági eljárást elveszik az önkormányzatoktól és átkerül ez a hatáskör a kormányhivatalokhoz. Módosították az illetékről szóló törvényt, ennek az a lényege, hogy mezőgazdasági művelés alól való kivonás, belterületekre való átsorolás a forgalmi érték 80 százalékát kitevő büntetőadóval sújtandó. Módosították a bányászatról, a távhőszolgáltatásról szóló, a földgázbiztonságról szóló, a megújuló energiáról szóló törvényeket – ezek mind lényeges szigorítást jelentenek, vagy bevételkiesést okoznak az érintett önkormányzatoknak. A közszolgáltatási törvény módosítása kifejezetten célzott, a nemzeti dohányboltok szabályozása is módosult, a pazarló állami hálózat az önkormányzatoktól végleg függetlenedett. Ezeket az intézkedéseket csak példaként említem, még nyilván hosszabb lesz a sor.

Mi lehet az üdvözítő hozzáállás az önkormányzatok részéről ebben a helyzetben?

Az önkormányzatok eddig is nagy különbségekkel, jelentős adósságbeli eltéréssel működtek. Újabb megosztottságot fog eredményezni a kormánypárti kisebbség. Ez nem kevés gond a kormánynak a politikai akarat érvényesítésére. Az állami forrásokat továbbra sem normatív módon osztják majd szét – ez csak egyértelműbbé teszi, hogy milyen esélyekre számíthatnak az ellenzéki összefogás által vezetett települések.

A XV. kerület, illetve Újpest egy részének parlamenti képviselőjeként melyek voltak azok az Ön által képviselt ügyek, amelyek kifejezetten helyi vonatkozásúak voltak?

A 12-es országgyűlési választókörzet keretei között Újpest (a XV. kerület felől nézve a Rózsa utcáig terjedő része), Rákospalota, Pestújhely Újpalota egy választókerület. Így valóban két önkormányzat működésével, fejlesztéseivel, stratégiai kérdéseivel kell, ha nem is napi szinten, de rendszeresen foglalkoznom. Idén 70 éve, Nagy-Budapestbe olvasztva, ezek a települések elvesztették önálló települési jogukat, amiről két alkalommal is önálló hozzászólásban emlékeztem meg a parlamentben. A két település több száz éven át közös történelmet írt, így a közös intézmények máig összekötnek, például az ügyészség, bíróság, a tűzoltóság, a metró az egykori Károlyi Sándor aktív kórház és telephelyei. Ezekben a kérdésekben Varju Lászlóval –Újpest másik egyéni országgyűlési képviselőjével – összehangolt közös lépéseket tettünk eddig is. Önálló törvényjavaslattal éltünk a IV–XV. kerületre vonatkozó egészségügyi ellátás fejlesztése tekintetében. Interpelláltam a bezárt Árpád kórház épülete hasznosítása tárgyában, és miniszteri megkereséseket tettem az M3 kivezető szakaszán illegálisan elhelyezett nagy mennyiségű építési hulladék tárgyában is.

Mit lát a XV. kerület szempontjából a legfontosabb 2020-as feladatnak, ügynek?

A XV. kerületet a költségvetés már említett, kilenc hónapos késése jelentősen hátráltatta. Jó úton van az északi szennyvíz-főgyűjtő csatorna megépítése – ez a jövő szempontjából alapvető. A Szántóföld utcai sportkomplexum létrejöttéhez jól áll a csarnok megépítése. Fontos, hogy Cserdiné Németh Angéla a fővárosban az infrastruktúrát igazgató bizottság elnöke lett. Így reális igényünk valóra válik, az M3-as zajvédő fal tovább fog épülni, elkészülhet a Zsókavár utca, valamint az Erdőkerülő utca felújítása, több lámpás kereszteződés, gyalogátkelő újulhat meg. Van pályázat, amit másfél milliárd forint értékben már több éve elnyertünk, de a forrás az előzetes kiírástól eltérően irreális önerőt igényel, itt a képviselő-testület felelős döntésére van szükség. Van egy TÉR_KÖZ néven kiírt pályázat, ahol 100 millió forintot nyertünk el, lényegében a tervezett cél egyhatoda ez a pénz, itt is döntés szükséges, hogy ezt hová sorolja a képviselő-testület. Az Őrjárat utca 1–5. szám alatti ingatlanon, a volt szovjet kórház területen vízilabda uszoda építésére előkészített beruházás van tao-forrás ígéretével, ez is bölcs döntésre vár – említettem a törvényi módosítást, ami számunkra kedvezőtlen. A volt Észak-pesti Kórház területén lévő, viszonylag jó állapotú 24 ezer négyzetméter terület lakáscélú hasznosítása lehet nagyon fontos fejlesztés, illetve az ott található további épületek lakáscélú hasznosítása is egy ütemterv része lehet. Fontos bölcsődei, óvodai, a szociális- és a járóbeteg-ellátást érintő felújítások is előkészítés alatt vannak. Az önkormányzati lakástulajdon, a közparkjaink felújítása, további parkolók építése is megjelenik a tervekben.

Fotók: Nagy Botond, Vargosz/XV. Média